Most mondhatom el azt, két hónap után, hogy már tudok és van időm törődni önmagammal. Az első hét, sőt az első hónap arról szólt, hogy a korábban magamra fordított időt igencsak le kellett korlátoznom percekre.
Például a kórházból hazajövet után öröm volt egy hajmosás, de ezt is villámgyorsan végeztem el, még mielőtt ismét sírni kezd kisbabám. Az étkezések is rendesen lerövidültek, és megtanultam egy kézzel enni főételt is, a kés mellőzésével:) Tudok vacsorát vagy reggelit enni tányérból szoptatás közben a babám fölött. A hajfestést, epilálást villámgyorsan végzem a korábbi nyugodt, ráérős tempó helyett. Zuhanyozni is tudok két perc alatt:)
Persze ahogy túllettünk az első 6 héten, ezek a szokások szerencsére változtak, azóta több időm van magamra. Persze még most is előfordul, hogy hidegen eszem meg a megmelegített ebédet, mert kihűl, mire oda kerülök és ma is vannak tempósabb napjaim, de összességében tényleg mostantól érzem, hogy hosszabb perceket kapok önmagamra, így többet pihenhetek is.
Nem sajnálom a kezdeti nehézségeket, és lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, de én úgy voltam vele, hogy ez a kis áldozat megéri részemről, hogy kisbabám kiegyensúlyozott és nyugodt maradjon. Persze a kezdeti "önfeláldozásnak" valahol meg kell húzni a határát, nálam ez fokozatosan, a babám igényeinek változásával alakult. Nem akartam ás nem is szabad önmagunkat teljesen alárendelni a nevelésnek. A legjobb az arany középút, szerintem én ezt megtaláltam. Csak onnan sejtem, hogy kisbabám viselkedése szerintem kiegyensúlyozott és hangulata vidám. Ennél több bizonyíték úgy hiszem egy anyának nem kell.
A napokban éreztem késztetést arra, hogy egy kicsit tornázzak. Azért is, mert a terhesség végéig naponta 20 percet mozogtam, Rubint Réka terhestornáját végeztem. Nekem nagyon jó volt, szerintem sokat segített, hogy egyrészt elsőszülőként "csak" 7 órát vajúdtam, másrészt pedig, hogy nem kellett sem fogó, sem császár (pedig a vége felé már arról is szó volt). A torna elejét, vagyis az első 12 hétre vonatkozó tornát nem végeztem, mert szerintem olyankor nem érdemes kockáztatni. A későbbiek viszont nagyon jók voltak, a rövidsége miatt pedig rá tudtam magam venni szinte minden nap. Ritka volt, hogy kimaradt, kívántam a mozgást. Így vagyok most is, jó lenne mozogni és nem beszélve a súlyomnak is jót tenne. Nem vagyok hiú és nem is fogok fogyókúrázni, csak majd idővel szeretném, ha elérném a korábbi súlyomat. De siettetni nem fogom, csak annyit tornázok, amennyi jól esik.
Ezek még csak egyszerű gyakorlatok, nagy részük a terhestornából valók és kb 10 percesek. Figyelek arra, hogy ne legyen megerőltető, mert akkor kezdődnek a tejproblémák... Ráadásul izomláz esetén a tejsav az anyatej ízét is befolyásolja, így előfordulhat, hogy nem fogadja el a pici. Tehát csak óvatosan végzem. A napi 1-1.5 óra séta mellett ennyi szerintem egyenlőre elég is. A szoptatás önmagában is jó fogyókúra, de persze vigyázni kell, mert az étvágy is megnő úgy, mint terhesség alatt, így hamar a ló másik oldalára lehet esni. Hogy ezt elkerüljem, bevezettem a korpás kekszet, amit joghurthoz eszek tízórai vagy uzsonna gyanánt, így kevésbé éhezek meg. A vacsorát is lecsökkentettem, egy szendvicsre. Hisz szoptatás alatt csak 500 kcal-val kell többet ennünk, ez kb egy szendvics adagja.
Az ebédemet jelenleg az Egészségkonyha honlapról rendelem. Itt azért össze tudom válogatni a szoptatós étrendemet, jól főznek, nem menza ízű, elég az adag és árban is lehet válogatni olcsóbbtól a drágábbig. Ráadásul 12.30 körül hozzák, ez nekem pont jó.
A napi folyadékra viszont nagyon odafigyelek. Van, amikor magamtól is megiszok sokat, de néha tudatosan kell innom, mert épp nem érzem szomjasnak magam. Minden szoptatás után 4-6 dl vizet iszok meg, van, hogy többet. Plusz még a napközbeni folyadékok, így simán megvan a napi 4 liter, melegben még több.
Étrendkiegészítőből az orvosom által is javasolt Femibion 400-at és Neo Ferro Folgammát szedek. Ennyi bőven elég.
Így most már valamivel tényleg könnyebb, de csak azért, mert most már napközben is többet tudok aludni. A korábbihoz képest kipihentebb vagyok, ami persze nyomába sem ér a szülés előtti pihentségnek:) Ha éjszaka 3 órákat alszok, azt már jó éjszakának fogom fel. Egyszercsak majd többet is fogok aludni, ha babám nagyobb lesz:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése