2011. augusztus 1., hétfő

A hónap végén

Eltelt egy hónap és nekem arra sem volt időm, hogy néhány sort írjak a naplómba. Sok mindent történt azóta: kisbabám rengeteget fejlődött, voltunk kontrollon a csípőjével, voltunk nyaralni,  lánybúcsúban és lagziban is. Mindehhez persze készülődés és sok mászkálás is járt. Művelődtünk BPA ügyben. De kezdjük az elején, ami a legfontosabb: KisbabámJ
A második hónap után vettem észre, hogy a játékok és tárgyak nézegetése után elkezdett nyúlni is értük. Először csak bizonytalanul nyúlt, sokszor mellé. A játszószőnyegén még nem érte el a játékait, így csak kapálózott utánuk. Ezért lejjebb is tettem párat, hogy elérje. A következő héten már néha el is találta a játékot kapálózás közben, de nem direkt.
Egyszer kivittem az erkélyre, hogy nézelődhessen, ekkor nem volt nagy meleg és tűző nap sem. Ekkor vetem észre, hogy a vállam felett nézelődve fogdossa az ablakban lévő muskátlit! Ezen felbuzdulva a keze ügyébe is adtam pár puha játékot és próbálgatta is megfogni őket.
Amikor apukája hazajött, megmutattam neki, hogy mit tud a kisfia, és amíg a muskátlik mellett beszélgettünk, Viktorka az egyik fejét szépen elmorzsolgattaJ Innentől kezdve kezdi a tárgyakat fogdosni. Nagyon aranyos.
Sokat teszem a szőnyegére, ami a járókában van, így hozzászokik a rácsos őrzőjéhez és később nem lesz vele gond. Legalábbis elméletileg.
Most már a játékait tudatosan püföli és a különböző anyagúakat hosszasan fogdossa is. Elérkezett az idő, hogy a pihenőszékében is töltsön el időt. Ez azért jó, mert az egyszerre fenntöltött 1,5-2 óra alatt kb fél-háromnegyed óra után unja el magát a járókában, ilyenkor mintha kezdene sírni, panaszkodik, Ekkor teszem másik helyszínre, a pihi székébe. Itt kezdi elölről, szépen fogja a játékait, csörgeti őket. Mindkét helyszínen mellé is ülök és játszok is vele közösen, magyarázva, hogy épp mit csinál. Nagyon élvezi. A hason fekvés most lett tökéletes, percekig képes a fejét tartani és nézelődni. Hogy egy kicsit buzdítsam, egy csipogós játékot mutatok neki, így észre sem veszi a nagy nézelődésben, hogy tartja a fejét. Miután elfárad, a fejét leengedi és jelzi, hogy megunta, nem szeretné tovább ezt a testhelyzetet. Vissza hasra, még egy kis nézelődés. Az idő lejártakor ismét sirogatós hangot hallat, ekkor tudom, hogy elfáradt és álmos. Jön a cumi és irány az ágy. Szépen el is alszik.
A rágókáját kezdi intenzívebben használni. Eleinte csak megfogta, de sokszor el is ejtette. Ezután úgy próbáltam, hogy a szájába tettem és megvártam, amíg a kezével megfogja. Ez jól működik, most már szépen fogja és ő maga teszi a szájába. Erre azért volt szükség, mert sokszor tette a szájába az ujjait. És akármennyire is nehezen fér bele, ő bizony meg akarja mutatni, hogy mindkét ökle ujjai beleférnekJ
Egyrészt ismerkedik az ujjaival, másrészt szerintem viszket az ínye. A rágóka óta abbahagyta, még a hüvelykujj szopását is mellőzi.
Beszéde sokat színesedett, hosszasan nyújtja a hangokat és elkezdett nevetni is! Ez utóbbit egyelőre gyakrabban csikizéskor halljuk, de néha már magától is kacag egyet.
A csípő kontrollján is átestünk. Most már rafináltak voltunk, a rendelési idő vége felé mentünk, így elkerültük a tömeget. A doktornő megnézte és közölte, hogy elfelejthetjük a terpesz pelust, minden rendben! Ezt vártuk. Jó volt hallani. Pelus félre, végre.
Holnap oltásra megyünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése