2011. október 11., kedd

Ismét egy kis kutatás: ftalátok, mint káros anyagok

Sokáig keresgéltem, mire találtam végre BPA-mentes rágókát. A probléma az volt, hogy a cég USÁ-ban van, és hihetetlen, de kis országunkba tőlük nincs szállítás.
Így kénytelen voltam tovább kutakodni, míg végül a Brendonban találtam BPA-mentes rágókákat. Keresni kellett, de meglett. Gyorsan meg is rendeltem, és örültem, mert 5000Ft felett ingyenes a kiszállítás.
Amikor megérkezett, lázasan fel is bontottam, nézegettem, majd elkezdtem keresni a csomagoláson a BPA-free jelölést. Nemhogy ezt, de még a műanyagnak megfelelő háromszög és a benne lévő szám sem volt feltüntetve, nem beszélve az anyagösszetételről.
Így a játék gyártói oldalát kezdtem böngészni, ahol kerestem erre utaló megjegyzéseket, de sajna nem találtam. Így felhívtam őket és megkérdeztem, hogy akkor most mentes vagy nem?
Erre azt válaszolta a marketinges, hogy a csomagoláson van egy CE jelzés, ami azt jelenti, hogy a hatályos EU szabályoknak megfelel a termék ftalát tartalma. Kérdeztem, hogy akkor ez BPA-ra és PVC-re is vonatkozik-e, azt felelte, hogy a szabályozásnak megfelelőek a játékok, ezért nem jelölik külön. Tehát újabb veszélyes anyagra akadtam, a ftalátokra. Csomag vissza, pénzt másra költöm. Az internetes vásárlás előnye, hogy 8 munkanapon belül visszaküldhetem az árut, magyarázat nélkül. Bár a fogyasztóvédők szerint a csomagolás nem lehet kifogás, azért ők is azt tanácsolják, hogy tartsuk, meg és abban küldjük vissza. A kipróbáláshoz meg joga van az embernek, végtére is akkor tudja eldönteni, hogy jó-e a termék vagy sem. Bár felbontottam a csörgőket, de játszani már nem hagytam Viktorkát velük, miután szemügyre vettem a dobozát.

De mik is ezek a ftalátok és miben találhatóak meg?
Olyan anyagok, melyeket a műanyag, elsősorban PVC lágyítására használnak fel.  Nemcsak gyerekjátékokban fordulhat elő, hanem kozmetikumokban, műanyaggal csomagolt élelmiszerekben, pvc padlóban, mosóporban, ásványvizes palackokban stb.
De sajnos kimutatható volt anyatejben is.
Egészséges babánkért itt.

Káros hatásuk:
Szaporítószervekre hat, de összefüggésbe hozták némelyiket asztmával, cukorbetegséggel, elhízással, mellrákkal is.
Így emiatt célszerű is ezeket kerülni. De hogyan? Figyeljük meg a műanyag jelzést a terméken, és ha ott PVC vagy 3-as jelzés van, akkor az számunkra nem igazán kedvező…
Emellett figyelni kell az alábbiakra:
Ne hagyjunk vizes palackot a kocsiban, ha meg már ott maradt, ne igyunk belőle.
Savas és zsíros ételeket ne tároljunk műanyag edényben.
Műanyagban soha ne melegítsünk ételt, italt. 
Mosogatógépbe, nagyon forró vízbe ne tegyük.
Tejet sem szabad hosszú ideig műanyagban hagyni.
Kerüljük a műanyagba csomagolt élelmiszereket, zöldségeket.
Némi kutakodás tovább, mire végre sikerült megtalálnom az alábbi oldalt:
Itt táblázatba foglalva meg is találtam, hogy a mi kis EU-nk mit is szabályoz. A cikkben kiderül, hogy a négy legveszélyesebb anyag: DBP, DIBP, BBP, DEPH, melyek különös aggodalomra adnak okot, az emberi szaporodóképességre nézve és jelenlétükről tájékoztatni kell a vásárlókat.
Persze itt még megtalálhatjuk azt is, hogy a környezetbe hogy jutnak és károsítanak.
Néztem a táblázatot, melyben felsorolják a vegyületeket és leírják, melyek azok, melyeket „tilos játékszerekben és egyéb 3 év alatti gyermekek számára készült termékekben 0,1% felett” megjegyzéssel láttak el.
Keresgéltem a vegyületeket, meg is találtam, sajna csak 3-at, a DIBP-re nem vonatkozott a fenti korlátozás. Emellett további 3 anyag egyáltalán nem szerepelhet olyan játékokban, mellyel 36 hónaposnál fiatalabb csecsemő a szájába vehet.
A megoldás kézenfekvő: kerülni kell a műanyag játékokat, különösen a gyerek ne vegye a szájába. Inkább fa játékot használjunk, ott meg figyeljünk, hogy natúr fa legyen, ne legyen mérgező anyagokkal kezelve meg festve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése